Vác
Vác elbűvölő kisváros a Dunakanyar kapujában, ahol a török hódoltság utáni újjáépítésre jellemző emberközeli de mégis magasztos barokk díszletek között sétálhatunk.
A temérdek tér, templom és a gyönyörű Duna part mellett a váciak híresen édesszájúak és büszkék rá, hogy az ország legjobb cukrászdái és fagyizói egymástól sétatávolságra találhatóak meg a színes és üde meseszerű belvárosban.
Azok sem csalódhatnak, akik másra vágynak. Vác egészséges biciklis-, futó-, evezős és fürdő kultúrával rendelkezik. A komolyzene és könnyűzene rajongói számára is Vác majd egész évben programok széles és elérhető választékával kedveskedik.
Vác hagyományosan a katolikus egyház egyik regionális központjaként pompás díszleteivel egyáltalán nem skanzen, hanem élő örökségünk ékköve.
A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven említi a várost. 1075-ből való a Garamszentbenedeki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.
A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik.:
A várost építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontos, a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették .A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet –használóinak fehér öltözéke után – a nép a Fehérek templomának nevezett el.
1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra.
Itt nyílt meg 1846-ban a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal.
Vácról kompjárat visz át a szemközti oldalon lévő Szentendrei szigetre.
Vissza