Visegrád
Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt.
A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya.
Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen. Pár év alatt e központ lett a király székhelye, és az uralkodó kedvelt tartózkodási helye. 1335-ben volt az a híres királytalálkozó, melyre Károly Róbert magyar király meghívására János cseh, Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett, és nagy jelentőségű egyezmény született, mely biztosította az érintett országok gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől.
A királyi palota történelmi falai között 1991-ben a magyar, csehszlovák és lengyel miniszterelnök őseik példáját követve aláírásával létrehozta azt az együttműködést, melynek neve Visegrádi Négyek. (2006 őszén szintén itt, Visegrádon találkoztak a „visegrádi országok” miniszterelnökei, megünnepelve az együttműködés 15 éves sikerét.)
A város a következő fénykorát Mátyás király uralkodása alatt érte meg. A király nagyszabású építkezésekbe, felújításokba kezdett: kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palotaegyüttes, melynek ránk maradt emlékeit múzeumi sétáink során tekinthetjük meg. A reneszánsz udvar számos emléke maradt ránk. A messze földről érkezők „földi paradicsomként” írták le Visegrádot. E virágzás a török időkig tartott. A település újbóli fellendülése a XIX. században kezdődött el a dunai gőzhajózás megindulásával.
Ma Visegrád a hazai és nemzetközi turizmus kedvelt célpontja, mely az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzetében, a Dunakanyarban fekszik. Minden évben megrendezésre kerülő visegrádi várjátékok mára már nemzetközi reneszánsz fesztivállá nőtte ki magát.
- Útvonal:
- Magyarkút - Verőce – Kismaros – Nagymaros – Visegrád - Nagymaros – Kismaros – Verőce - Magyarkút
- Táv:
- 35 km
- Útviszonyok:
- kis forgalmú aszfaltút , kerékpárút, kompátkelés a Dunán
- Szintkülönbség:
- 20 m
- Látnivalók:
- visegrádi fellegvár, Salamon torony, Királyi palota, bob pálya, Mogyoró-hegyi játszótér
- Költségek:
- kompjegy, belépők